6. Fejezet: Egy igazán jól sikerült nap

Sziasztok Macikák!
Íme a 6.-ik fejezet. Remélem tetszeni fog. Jó szórakozást angyalaim! :)) <3

- Hélóó! - Kezdet valaki rángatni, miközben aludtam. - Kelljél már fel álomszuszék! - Mondta továbbra is a valaki kitartóan, még mindig rángatva.
- Ne álomszuszékot mondj, hanem beszarit! - Hallottam egy mélyebb hangot és annak lépéseit, ahogy bejön a szobámba. A semmiből síri csend lett. Nem hallottam lépéseket, sem pedig hangokat. Gondoltam valahogy kimentek vagy valami ilyesmi, így hát továbbra is csukott szemekkel feküdtem az én puha ágyamban. Erre hirtelen a földön találtam magamat, mert valaki lelökött, sőt nem is inkább valaki hanem valakik! Na erre már kinyitottam a szememet. Szúrós tekintettel keltem fel és néztem a reggeli felkeltőimre akik nem más mint Tami és Ian volt. Az ágyamon guggolva és mivel ők természetesen viccesebbnek tartották ezt ezért visszatartott röhögéssel néztek vissza rám.
- Mégis...Mennyi az idő? - Mondtam nem túl boldogan, az ny betűt jól megnyomva. Továbbra is szúrós tekintettel néztem őket.
- Fél kilenc! - Vágták rá egyszerre.
- És..engem miért kellett ilyen korán felébreszteni? He? - Kérdeztem őket, összeráncolt szemöldökkel. Jah és nállam a fél kilenc az korán van.
- Drága galambom! Megnézzük a piros buszokat. - Felelte Tami, mintha azt mondaná, hogy: a nap süt.
- Várost fogunk nézni? - Kérdeztem vissza riadtan, most már a félős arcot elővéve meredtem rájuk.
- Ühüm. - Válaszolt hümmögve, nagy mosollyal az arcán Tami. Csalódottan néztem hol Tamira, hol pedig Ianra.
- Ezután jön az, hogy: Muszáj? - Mondta Ian színészi képességeit bele rakva a muszáj szóba.
- Ez egészen biztos? - Kérdeztem most már nyafogva. Egyébként ha valaki utál kirándulni, vagy esetleg várost nézni az csatlakozzon csak hozzám mert én egyszerűen gyűlölök!
- Bocs, akkor a muszáj helyett ez jött. - Mondta Ian Taminak miközben rám mutatott s majd elővett a zsebéből egy rágót és oda adta Taminak aki már kimutatta a tenyerét. Erre elmosolyodtam, mert Tami és Ian  egyfolytában fogadnak mindenen. A baj csak annyi, hogy majdnem mindig Tami nyer. Ezek után kissé nyafogva nyafogva mentem a fürdőszobába ahol rendbe tettem magamat és befontam a hajamat, aztán pedig vissza mentem a szobámba ahol már csak Tami volt, továbbra is az ágyon és a telóját nyomogatta. Nyafogva nyitottam ki a szekrényemet, hogy elővegyek valamilyen ruhát.
- Tök jó lesz! Ne csináld már, Kate! - Próbált vigasztalni Tami.
- De hát olyan unalmas lesz! - Nyávogtam tovább és belebújtam az egyik kedvenc egybe ruhámba.
- Dehogyis! Illetve lehet! De mi mást fogunk csinálni! - Vette elő a ravasz mosolyát Tami. - Az ,,elmesélsz mindent" című játékot fogjuk játszani. - Mondta mosolyogva.
- Mégis mit meséljek el? - Kérdeztem én is mosolyogva.
- Louis. - Vágta rá és egy fülig érő mosollyal ajándékozott meg, mire én csak nevetve vállat vontam.
- Csini vagy! - Dicsérte meg a rucimat. Egyébként még tőle kaptam tavaly nyáron de még mindig jó rám.

Kézen fogva nagy vigyorral a szánkon mentünk le a többiekhez, aztán már indultunk is. Sajnos nem tudtunk valami gyorsan haladni, mert Ninát és Iant majdnem minden saroknál megállították a rajongók képre és autogramra. Mi ilyenkor Ahleyvel meg Tamival a következőt csináltuk: mikor Iannal pózolt egy rajongó a képhez, ekkor oda mentünk mögéjük ( a távolba) és olyan buta pofákat vágtunk. Hát jól elvoltunk. A Londoni piros buszra is felültünk.

Na ekkor mondtam el Taminak, hogy mi történt amikor Louissal elmentünk sétálni.
- Ez naon szupiii! - Visítozott Tami, mire apu aki kettővel előttünk ült hátrahajolt és ránk mosolygott, aztán visszafordult. Ekkor fordult meg Nina, aki elöttünk ült Ashleyvel.
- Ugye tudjátok, hogy mi is hallottunk, mindent! - Mondta Nina mosolyogva.
- Apu is? - Kérdeztem suttogva.
- Nem halkan mondtad, csak Ashleyvel nekünk jó a hallásunk. - Nyugtatott meg Nina, mire Ashley is hátra hajolt.
- Meg nekem! - Jött egy hang hátulról, mire hátra fordultunk Tamival. Ian volt az. - De én a végéről már tudtam. - Mosolygott rám Ian, mire Tami,Nina és Ashley kérőn néztek rám.
- Leskelődött! - Vágtam rá, mire mindenki Ianre nézett, megforgatta a szemét és vissza fordult. Bár mondjuk láttam, hogy Nina rá kacsint Ianra, mire én elmosolyodtam.
Mikor haza értünk taxival, olyan hulla fáradtak voltunk Ashleyvel meg Tamival, hogy egyszerre huppantunk bele egy fotelbe, hajtottuk rá a fotelon lévő párnára a fejünket és aludtunk el.

                                                           * 2 órával később*

Nyújtózkodva ébredtem fel. Körülnéztem, de Tami és Ashley sehol nem voltak, a nappali pedig üres volt, a ház pedig csendes.
- Na ezek meg hová tűntek?! - Kérdeztem magamtól és felkeltem a fotelből, mire nyávogást hallottam. - És ez meg mi volt? - Suttogtam, halálnyugisan, mert még csak most ébredtem és még azt hittem, hogy álmodok. A második nyávogásnál már felkeltem viszont! Óvatosan követtem a hangot ami egy másik fotelhez vezetett. Minden bátorságomat összeszedve guggoltam le a fotel elé és néztem be a fotelen lévő két párna közé. Egy gyönyörű fehér szőrű, csodálatos kék szemű kis cica fekrenget ott a hátán.

 Iszonyat aranyos volt. Közelebb nyújtottam a kezemet, amit ő megszagolt, majd pedig megnyalt. Ezek után megsimogattam a pocakját és felemeltem majd pedig felálltam. Így simiztem tovább őt.
- Na milyen? - Kérdezte Nina és Ian egyszerre, a semmiből és oda jöttek elém, mellettük anyuval, apuval, Ashleyvel aki egy zabálni való fekete kis cicát tartott a kezében, és Tamival aki Ashleyvel babusgatta a cicát.
- Nagyon szupii! Ez akkor most az enyém? - Kérdeztem anyutól meg aputól, mire ők bologattak. - Köszii! - Visítottam örömömben, mert mindig is akartam egy cicust. A nap további részében kiderült, hogy anyáék is akartak nekünk Ashleyvel külön-külön egy cicát venni, de azt akarták, hogy Nina és Ian is itt legyen mert ők a legnagyobb állatszeretők Zackan, Ashleyn és rajtam kivűl. Akkor még Louis felhívott telón (Visítozva vettem fel) elmeséltem, hogy lett egy macskám, mire ő mondta, hogy vesz neki valamilyen supermanes ruhát (ezen jót röhögtem), aztán abban maradtunk, hogy 3 nap múlva átjön (WoW). Azért 3 nap múlva mert 1. Ianék ekkor már nem lesznek nálunk, 2.Anyuék dolgoznak, 3. Ashley egy barátnőjénél lesz estig. Félreértés ne essék, én nem akarom eltitkolni (szolok is anyuéknak) csak holnap lesz az utolsó napuk Ianéknek nálunk és azt szeretném velük tölteni.
Este csodák csodájára megnéztük az alianVSpredatort, aztán elmentünk aludni. Most már nem csak ketten alszunk egy ágyban hanem lett egy plusz társunk, Clió. Ez lett a macskám neve. Imádom őt pedig még csak most kaptam. Ashley egyébként szintén egy borzasztóan aranyos macskát kapott ő is, az ő neve Blacky lett.

Egyszerűen IMÁDTAM a mai napot! Bár megismételhetném újra! Ránéztem Tamira aki susogott miközben aludt, aztán Clióra, ő pedig pont akkor mászott fel hozzánk (lábunknál volt) és bújt be a karomközé, így hát én úgymond átöleltem őt. Nyávogott még egy álmosat és elaludt. Én is így tettem, persze nem nyávogtam csak lehunytam a szemem és elaludtam.